:-)

Keve javulóban van, szerdán volt utoljára lázas, azóta hőemelkedése sincsen, ha ma sem lesz, akkor el tudunk menni este az edzésre...
Most, hogy itthon volt megkértem néha, hogy segítsen nekem kicsit, például kivinni, behozni ezt azt... (ugye én 2 mankóval közlekedek, így hozni-vinni nem igazán tudok)
Tegnap mikor mosogattam oda állt mellém és ezt mondta:
Anya én becsaptalak téged! Nem is vagyok beteg, csak itthon akartam maradni segíteni neked.
Hát, nagyon jól sikerült a becsapás, főleg az a 39,5-es láz :-DD

már csak 5 nap ebben a vacak gipszben (remélem)


Update bürokrácia:
Szerintem nagyon etikátlan mások előtt kibeszélni az ilyesmit egy szociális bizottságban. Egy évfolyamtársam másnap volt bent, állítólag mi is téma voltunk, de csak annyit csípett el, hogy lány gipszben, kopasz férj... mást nem hallott, viszont még valakiket kibeszéltek, mint, hogy X. Y. nem kap majd semmit mert ezt azt gondolják, mivel 2 asztalnál folyt az elbírálás ezért rendesen lehetett hallani mi is folyik a másik asztalnál és azt is, hogy időnként milyen lekezelő hangnemben folyt az elbírálás
Ilyenkor mindig a kápós "legenda" jut az eszembe, miszerint a koncentrációs táborokban egyes zsidók kaptak egy kis hatalmat, állítólag és ők is ugyan úgy kegyetlenkedtek, ha nem jobban, mint a katonák, ha már hatalmat kaptak. Holott ugyan olyan emberek/rabok voltak, mint a rabtársaik.
Itt is kb. ez zajlik...