2010. június 16., szerda

Nem térek magamhoz...

Egész nap az jár a fejemben, hogy egy évfolyam társsal kevesebben lettünk. Nem, nem azért mert átjelentkezett másik suliba és mégsem szülésznő lesz majd, hanem orvos, fogorvos vagy állatorvos (van pár csajszi akik idén is felvételiznek)
Egy fatális buta baleset ragadta el tőlünk.
Annyira nem ismertem, de párszor beszélgettünk annak ellenére, hogy nem egy tanuló csoportba jártunk, így viszonylag ritkán is találkoztunk (bevallom van olyan lány aki nem a mi csoportunkba jár és azt sem tudom,hogy hogy hívják)
Emlékszem egyszer elmesélte, hogy a férje már az első randin közölte vele, hogy feleségül fogja venni (az én férjem is ugyan ezt mondta az első randin), most lett volna az egyéves házassági évfordulójuk... és most lett volna 20 éves.
Talán tényleg létezik egy bizonyos "nagykönyv" amiben megírnak mindent, és talán az a nagykönyv tudta előre, hogy az Ő bejegyzése nem lesz túl hosszú és ezt azzal próbálta kompenzálni, hogy a végén -sőt remélem végig boldog lehetett, megkapta azt már 19 évesen amiről sok nő álmodik és még 30 felett sem jut hozzá, esküvő, boldogság, szerelem... Őt is bolondnak nézhették sokan, amiért ilyen fiatalon döntött amellett, hogy összeköti az életét valakivel. Sajnos csak ilyen rövid időre.
Furcsa, hogy így felkavart a dolog, de tényleg egész nap Rá gondolok, a lányra aki segítőkész volt mindenkivel, sokaknak segített a számtek háziban, a csoportmélünket is ő pofozta helyre -teljesen önzetlenül...
Utálom a hülye fatális véletleneket, és a buta baleseteket!!!

Isten Veled!




Persze még mindig reménykedem, hogy ez az egész nem is igaz! -de az üzenőfaladat olvasva egyre kisebb a remény

2010. június 10., csütörtök