A múlt héten túl estünk a farsangolásokon. Először az oviban volt csütörtökön. De erről csak később tudok képeket tenni, mert elfelejtettem feltölteni a telefonomat, pont lemerült, így nem tudtam fotózni, viszont egy kedves szülőtárs megígérte, hogy amint tudja elküldi e-mailen azokat amiket ő csinált, remélem most már hamarosan szán egy kis időt rá.
Maga a buli nagyon tetszett. Hatalmas ötlet volt az óvónőktől, hogy bemehetnek a szülők is, egyetlen feltétellel: jelmezben, és ez nem merülhet ki egy szemállarcal, amit pl bárhol megkaphat az ember pár száz forintból. Mivel úgy voltam vele, hogy nagyon nem akarok beruházni a dologba, de mindenképpen a fiammal szeretnék lenni, ezért körbenéztem, hogy mi is van itthon. Kittim épp előző nap kapta meg a szárnyat a szombati bulira, szerencsére olyan volt, hogy még rám is jó volt... Körülnéztem milyen szoknyám van itthon, ami kicsit is megy a szárnyakhoz... Na egy ezer éveset találtam, ami halvány lila, a többi mind sötét színű, és mivel én tündérke akartam lenni, nem halálangyal, így a lilát vettem fel. Körbenéztem mivel dobhatnék rajta, mitől lenne "varázslatos"... Varrtam hát az aljára (hú de jól hangzik, hogy varrtam, holtott nem is tudok)-szóval legyünk őszinték: pár öltéssel erősítettem az aljára egy karácsonyfa díszítésre való ezüst boát, valamint a fejemre is tekertem egyet... Előszőr otthon full cikinek és hülyének éreztem magamat. De az oviba érve láttam, hogy nem én vagyok az egyetlen szülő aki "beöltözött" és senki nem nézett zizinek, sőt sokan meg is dícsértek, hogy milyen lelkes vagyok...
Nimróddal nem volt gond, ő megörökölte az elefánt jelmezt és abban hódított.
Volt indián apuka, meg speciális mentő, varázsló is... Anyukák is csinosak voltak, volt bohóc, pincér, maci mama félénk boccsal, és még sok minden, majd a képekből Ti is láthatjátok, kár belemenni a felorolásba, mert valakit úgyis kihagyok. Szóval már ez a része is nagyon szimpatikus volt a dolognak, hogy a szülők ennyire aktivizálták magukat, és mindenki vidám volt, jó kedélyű. A gyerekek is tüneményesek voltak. Láthattunk kis hercegnőket, pókembert, Thomas vonatot, Sam tűzoltót, Pókot (Kevin fiam személyében) indiai hölgyet is, és a felsorolást itt sem folytatom még (bevallom kellenek majd a képek, hogy mind eszembe jusson;-))
Az óvónénik mint játékmesterek végig vezényelték a délelőttöt, adtak feladatot kicsiknek nagyoknak egyaránt. S, bár Kevin nehezen oldódott (mint anyós a sósavban), de lassan be-bekapcsolódott a játékokba. Volt ilyen-olyan ügyességi verseny, kicsiknek nagyoknak egyaránt, olyan is, ahol gyermek-szülő indult és szülő-szülő páros is. Volt találós kérdés kitalálós körben ülős is, és nagy mozgásos dolgok is. Vonatos t Nekem nem sikerült mindenben részt vennem, mert tele volt a kezem egy elefánt bébivel többnyire. De a táncverseny alatt letettem "dolgozni", és hatalmasat táncoltunk a Kevinnel. A feladat lényege az volt, hogy felkellett ismernünk a zenéket és erre kellett "megfelelően" mozogni. Nyertünk is egy olvadós rágót
Szóval Anya ezúton üzenem: "látod, hogy érdemes volt fizetned tízenpár évvel, (és több mint húsz kilóval) ezelőtt a táncóráimat? Ugye, hogy megtérült a befektetés?
"Viszont arra is jó volt ez a móka, hogy a tánc sulis emlékeimet elő csalja... Hú mekkora bulik voltak szombat délelőttönként a Jeges (a tanár vezeték neve) tánciskolában... (amit mi ha begurultunk a tanárra, csak hólapát dance school-nak említettünk)
Volt még a törpéknek süti és üdítő is, ami nélkülözhetetlen a party hangulathoz...
A buli végére Nimród is elaludt. Szóval mindent egybevéve nagyon jól éreztük magunkat és ezt ezúton is köszönjük az óvónéniknek!
Az iskolás farsang már kicsit más volt. Szombaton délután 3-7 ig tartott. Számomra kicsit vontatott volt, ezt az időt másképpen is ki lehetett volna tölteni, de végeredmény képpen azért így sem volt teljesen rossz, és ezért is hálásak vagyunk az alsós pedagógusoknak!
Volt egy egyórás műsor, többek közt Fanni lányomék is hakniztak, meg jöttek bohócok is... Jelmezverseny is volt, idén az enyémek nem kaptak helyezést, de nagyon sok ötletes jelmezt láthattunk. Nekem nagy kedvenceim: a több méteres(!) szárnyú arkangyal, a hűtőszekrény, jelzőlámpa és Kittim osztálytársa az egyik Vivi (van vagy 3), aki Csingilingnek öltözött, de nem ám előre gyártott jelmezben, hanem a szülei (gondolom) csinálták, a haja is meg minden olyan volt, mintha valóban a meséből lépett volna ki (a képeken Kitti mellett látható is). Sajnos én nem vagyok ilyen ügyes kreatív szülő, de ez van.
A tombolán idén végre nyertünk 2x is! Ugyan nem hatalmas dolgokat (egy kártyát, és egy labdát), de a Fanni úgy örült, nagyon szeret nyerni...
Viszont úgy látszik elszoktam már az ilyen kis kölkök rohangálós tombolásától, mert ez kicsit zavart, holott az én elsőszülöttem is köztük volt. Itt is sokan megcsodálták a babaelefántomat, aki a végére itt is jól elfáradt. De előtte jól megcirógatták egymást a nála 2 hónappal fiatalabb Csenge boszi-hercegnővel (legalábbis sztem az volt a jelmeze), az apukák már meg is egyeztek, hogy már a nevük sem lehet véletlen, Csenge+Nimród... Majd mehetnek együtt Kárpátiára ha kicsit megnőlnek (ők is nagy Kárpátia rajongók)
Bár úgy volt, hogy Kitti-mumusa Berni nem jöhet, mégis megengedte a tanítónő, hogy jöjjön... Bár voltak gondolataim
, de az inteligensebbik énem kerekedett felül
Ez volt nekünk az idei báli szezon. (bár az egyik anyuka a Fanni osztályában azért viccesen megkérdezte, hogy vajon megyünk-e még haknizni, vagy elcsomagolhatja a jelmezt?...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése