Babakocsi megint...

Csütörtökön, miután a doktornő gyógyultnak nyilvánította a Kittit elmentünk vásárolni az árkádba, meg a sugárba, de mivel jó meleg volt megleptem a kis csajt egy ikea-fagyival (szereti, hogy a gép magától elkészíti). Amint oda toltuk a babakocsit a fagyi-automatához, már kezdtem érezni azt a bizonyos furcsaságot a babakocsi tolókarjánál, amihez sajna már kétszer is volt szerencsém: megrepedt a tolókarja. Remek.
Szerencsére a vásárlást és a haza utat még bírta. Itthon aztán elbeszélgettünk a párommal, hogy most kezdjük el újra a szerelő hajtást (hivatalos szerviz kizárva, már tavaly sem volt alkatrész) vagy elvisszük abba a szervizbe, ahol legutóbb csinálták tíz ezerért+ még ugye oda is kell vinni haza s kell hozni... Vagy egyszerűen lecseréljük. Fájószívvel ugyan de az utóbbi mellett döntöttem. Pedig nagyon szerettem ezt a babakocsit, sok szép emlék kötődik hozzá, van amelyik a Kevinhez, van amelyik Nimródhoz köthető.
Na, itt el is kezdődött történetünk második fázisa, melyik is legyen a következő darab a "babakocsi gyűjteményünkben" Mivel ugye Nimród lassan egy éves, és következő gyermeket nem tervezünk, így ugye a hipi szupi travell szisztemes járgányok egyből ki lettek lőve. Hirtelen nagy összeget sem tudtam babakocsi vásárlás címszóval felszabadítani, így a modernebb darabokat is le lehetett húzni a listáról. Babás fórumozós társaim járgányai közül igazándiból kettő volt ami nagyon szimpatikus darab volt, az egyik Zsókáék PP uno-ja, a másik Rusy és Annus csápos PC-ja. Mivel Zsókáékét újonnan soknak találtam, használtan pedig csak csajos színben, vagy irreálisan magas áron, főképp a nem annyira hosszú távú befektetésem végett, így a bogárkát kezdtem nézegetni a neten. Gondoltam használtan is megteszi, nem kell nekünk zsír új. Találtam is egy használt darabot a környéken, a hirdetés szerint 15 pénzért, kis hibával. Na fel is hívta Apa, hogy akkor meg van-e még és mi is az a kis hiba. Erre az eladó srác azt mondta: "hát elvileg van rá vevő 12 ezerért, és semmi baja, alig használták csak egy kicsit koszos, ki kell mosni." Erre mondta a párom, hogy ha gondolják dob rá még 4 ezret, (mert ha tényleg jó, akkor ott van tőlünk nem messze nem kell érte mászkálni, és ráadásul még 4000-et spórolunk is, a legolcsóbb persze rohadt messze is levő baba-nagykerekhez képest) Majd le tette a telót. Kis vártatva vissza is hívta, hogy mégis csak eladná. Na meg is beszéltük a találkozót. Ahova a srác elhozta a bogarat. Olyan koszos volt, hogy azt elmondani nem lehet (pedig állítólag alig használták), de a legnagyobb baj nem is ez volt. A karfáján a szivacs ki volt rágva(tépve?). Na mondom csuda jó. Rákérdeztünk, hogy ezt miért is nem mondta a telefonban? Közölte, hogy ez semmiség, és különben is mi úgyis kicseréltük volna azt a szivacsot, még ha nem sérült akkor is, hisz azt ki kell, mert ugye mégiscsak használta valaki... Azt hittem a pofám leszakad. Közöltem vele, hogy bár nem tartom igénytelennek magamat, de én balga azt hittem, egy fertőtlenítős átmosás (inno-sept folyadékkal, ami a HIV vírust is megöli 30mp alatt) bőven elég. Erre közölte, hogy hát pedig ő úgy gondolja. És biztos benne, hogy kis utána járással megoldhatjuk a cserét, na meg ők is mindig is úgy használták, hogy egy textil pelust tekertek rá (egyrészt akkor kérdem én, akkor hogy sérült az anyaga, másrészt nekem nem tetszene úgy, hogy körbe van csavarva). Ja és elhozta a garancia levelét is a kocsinak, ami ott kiderült, hogy aznap járt le. Őszintén megvallva baromira csalódtam. Azt hittem az addig kenguruban cipelt Vakarcsom már az új járgányában távozik a helyszínről. Na nagy kegyesen közölte enged egy ezrest(!) megjegyzem alapból ennyiért hirdette és már mondta, h 12-ért meg is vették volna. Tudjátok, talán meg is vettem volna, ha akkor ott azt mondja és nem akar kapzsi lenni. Viszont akkor ott a sarkamra álltam, és közöltem a Párommal: inkább dobok még rá nem egész 5 ezret és kimegyek holnap valamelyik nagykerbe, és megveszem újonnan, szép is, hibátlan is, tiszta is. Szóval azt az üzletet nem ütöttük nyélbe.
Szóval mondtam a férjemnek, hogy go haza, aztán majd holnap kimegyek vagy a máriába, vagy a bippába a picivel (kenguruban kiviszem és már a kocsival jövünk haza), de abban mindenképpen egyet értettünk, és ez a tapasztalat is ebben erősített, hogy használttal nem próbálkozunk. Különben is jobb az új darab, már csak a garancia végett is jobb. Hisz ugye folyton jövünk-megyünk, akár hegyi túrákra vagy macskaköves utcák kisvárosában... Szóval akármi is megeshet. Viszont Ő annyira "felhúzta" magát a dolgon, hogy közölte ott a minimano pár perc sétára MOST bemegyünk és megvesszük! Nem szeretné, ha másnap a melegben 4 gyerekkel vágnék neki, és mi van, ha nincs nyitva mire végez a melóval. A naniában altatni itthon még csak csak lehet, meg leugrani a boltba, de messzebbre már nagyon is kicsi. Szóval amennyiben ha azt vesszük, hogy bár olcsóbb, de több fáradtságot, és időt igényel, már nem is olyan sok az a 3500 plusz amennyivel többe kerül. Végül is engedtem az érveinek, és betértünk a minimanóba. (ami az én férjemtől hatalmas áldozat volt, hiszen allergiás az ilyen helyekre, ahol az eladók a seggedben vannak, negédes vigyorral okoskodva. Én már edzett vagyok az ilyesmire meg nőből is vagyok, de ő alapból utál vásárolni, elég antiszoc a lelkem).
Bementünk és megragadtuk a kiállított darabot, ami színre is az elképzelt volt. irány a pénztár, majd kifizetés után azonnal bele is tettük a kicsit.
Tetszik neki, feszít benne, mint pók a lucernásban. Alvás szempontjából is tök jó, elfér benne kényelmesen. A liftbe is bőven befér. Szóval nem bántuk meg, remélem nem is fogjuk.