A gyereknap nálunk csütörtökön kezdődött, mikor is az oviban tartották ezt a kis bulit. Ugyan Nimród Fanni és én csak néhány percig élvezhettük, mert a Fanninak aznap este volt a néptánc évzáró vizsgaelőadása, és már korán oda kellett mennünk, a gyerekbuli meg 4 órakor kezdődött. Sajnos a Fanni bemutatóján én nem csináltam képeket, mert Nimród végett hátul álltunk, és a telefonom nem tud szép képeket csinálni. De nagyon ügyes volt, és aranyos volt a ruha is rajta. De térjünk vissza az ovis bulira: volt minden mi ovis szem-szájnak ingere, ügyességi játékok, arcfestés, ugrálóvár... Még rendőr lovak hátára is fel lehetett ülni, Nimród nézte is őket, gondolkodott egy ideig majd megállapította: va-va Valamint a lovaknak és a "gazdájuknak" hála a nap további részében a fejemben zsongott a Kárpátia Barátom mond merre vagy című nótája. Gondolom mással is volt már olyan, hogy valamire nem akart gondolni, mégis ott zsongott a fejében. A gyerekek nagyon jól érezték magukat és a lényeg ez volt. Szegény antiszoc párom volt ott a Kevinnel és a Kittivel. Igaz sikerült beszélgetésbe elegyednie egy csoporttárs (Krisztofer) anyukájával, kiről kiderült, hogy ő sem szereti a rendőröket, sem lóval, sem anélkül. Valamint elpanaszolta, hogy sajnos neki egy gyereke lehet csak, mert extrán hátrahajló méhszája van nem esik teherbe, pedig milyen aranyosak a kisgyerekek... Erre mondta az uram, hogy igen ismeri a problémát, mert nekem is ez van (ugye olyan szinten, hogy ha tanító kedvű dokit fogtam ki a klinikán azonnal becsődítette a medikákat, hogy nézzék meg mennyire hátrahajlik), szóval erre kérdezte az asszony, hogy nekünk is egy gyereketek van? A párom mondta, hogy négy... Hát egy pillanatra elhűlt állítólag. Mondtam is a férjemnek, ha legközelebb ilyen intim témákban társalognak súgja meg a rejtély kulcsát, ami a helyes póz választásban van. De mint tudjuk ennél a társadalom rétegnél a szex ilyen módja tabunak számít, állítólag ott nem valami széles a pózok palettája.
Pénteken Nimróddal először elmentünk a bölcsibe, hogy szóljunk megváltozott a címünk. Ha már ott jártunk rákérdeztem, hogy meg van-e már a lista. Mint kiderült igen, a picim a 16. a várólistán, úgy novemberre várható, hogy jöhetünk. Én szóltam, hogy köszönöm, de kicsit problémás lesz majd szeptembertől... Megkérdezték, hogy miért is, és elmondtam az indokomat (Suli), a vezető pedagógus nagyon rendes volt első szóra áttette Nimródot a szeptemberi gyerekek közé. Igaz picit szarul éreztem magamat, mert ez azt jelenti, hogy valakit pedig átraktak szeptemberről novemberre. Nagyon remélem, hogy nem valami igazán rászorulóval teszik ezt. Bár gondolom azért alaposan mérlegelik majd ki is legyen az. Szóval szeptembertől irány a bölcsi. Nagyon vegyes érzésekkel várom. Szerencsére eddig egyik gyermekünk sem volt bölcsődés, így nem tudom mit várhatok, milyen lesz majd ott a gyereknek.
A bölcsitől a védőnőnkig mentünk, ahol megmérték a kicsit:
Súlya 10480 g, hossza 76,5 cm, kalapméret: 48 cm, mellkörfogat 48,5 cm
Megállapították, amit ugye eddig is tudtunk: tökéletesen fejlődik. Erről bemutatót is tartott a védőnéniknek, míg mi beszélgettünk, sok téma szóba kerül ilyenkor, természetesen nem csak mi, hanem úgy alapból a szakmájukról meg hasonlókról is szívesen dumálunk.
Szombaton a Rex állatszigeten jártunk egy családi rendezvényen, ahol a pocsék idő ellenére nagyon nagyon jól éreztük magunkat. Még soha sem jártam menhelyen, igaz van egy sanda gyanúm, hogy nem mindenhol vannak ilyen jó körülmények. Volt a gyerekeknek hatalmas légvár-csúszda, arcfestés, kézműves foglalkozás, tombola, gyermekműsorok, kincskereső játék és ami a legfontosabb körül lehetett nézni az állatsziget lakóit, valamint volt remek állat bemutató is. Bár az időjárás nem volt a legkegyesebb hozzánk, azaz jól meg is áztunk (azaz csak én, mert a nagyokon volt esőkabát,a picire meg feltettem az esővédőt), dörgött villámlott, amit viszont nagyon szeretek... Nagyon szép környezete van a szigetnek, kerti tóval, amiben tavirózsák vannak, szép eukonform kutyakennel, meg hasonlók.
Íme pár kép, amit én csináltam:
Valamint ezen a linken az egyik barátnőm képeit láthatjátok, aki meginvitált minket ide a szigetre. Ő ott önkéntes. Mi is gondolkodunk rajta, hogy jelentkezünk kutyasétáltatásra. A nyári szünet alatt biztosan jó elfoglaltság lenne.
Vasárnap sem volt túl jó idő, igaz szerencsére még a már szokásosnak mondható futást a Kabalákkal, a Margitszigeten még megázás nélkül megúsztuk. Kittivel és Nimróddal voltam, mi nem futottunk ugyan, de ezt láttuk:
Aztán amint haza értünk, elkezdett szakadni az eső, azóta kisebb nagyobb szünetekkel folyton esik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése