Hűtőfürdő, vérvétel...

Csütörtök délután a Kevin hője elérte a 40,0C°-t, a Fannié is csak kicsivel volt alatta...
A lázcsillapítók szinte semmit nem használtak, így irány volt a kád, mind a kettőjüknek. Fanninak egy is elég volt, de szegény Kevinnek kétszer is kellett, mire estére lejjebb ment, így valamelyest nyugodtabban pihentünk le aludni. Borzasztó volt. Szegénykéim ültek a kádban és sírtak, hogy ők bizony ki akarnak szállni, meg fáznak... Kevin mellett ott ültem, Ő a kádban, én meg a kisszéken mellette kívül, és átöleltem, beszéltem hozzá... Olyan szinten reszketett, hogy kocogtak a fogai, a vízben apró ütemes hullámokat generált. Szerencsére az éjszaka folyamán semmi jelentősebb esemény nem történt.
Reggelre azért a Fanni újfent belázasodott, és elég nehezen lehetett itatni, pedig meg lett neki mondva, hogy most a vérvétel is múlik rajta.
A laborba szerencsére jó időben értünk oda, (fél órával a rendelés vége előtt), így csak 10 ember volt előttünk. A Kitti kint maradt a fiúkkal, én pedig bekísértem a Fannit. Nagyon ügyes volt nem sírt vagy hisztizett, csak nagyokat sóhajtott, hisz azért félt. Nagyon jó ápolót fogtunk ki, nem kezdett azonnal bökdösésbe, előtte mind a két karjánál elszorította kicsit, nézegette a vénáit, és csak akkor bökött, mikor látta melyikbe érdemesebb. Így elsőre sikerült megtalálni, ami lássuk be egy eleve lázas meg amúgy is nehezen szúrható gyereknél nem rossz teljesítmény.
Az eredményért délután mentünk, az már kevésbé volt jó :-(
a süllyedése 40, a CRP-je még előző naphoz képest is nőtt 94,6 ra. A vas is nagyon alacsony neki, és még egy csomó egyéb, amit nem is értek, lényeg, hogy 14 eltérés van a vérében, és a pisi eredménye sem jó. A dokinéni szerint valami húgyúti fertőzése is lehet, ezért antibiát váltottunk, Zinnat 250-et kap most.
Tegnap nagyon sok érdekes, hisztis stb. viselkedésű ember szaladgált a városban, jutott belőlük a buszra, a közértbe a rendelőbe is bőven. Például a rendelőbe jött egy nagymama, hogy ő csak egy receptet szeretne. És bemenne, hát nem engedték, mert keserves tapasztalatuk az volt, hogy mindenki betolakodott, hogy csak egy kis ez vagy az, és percekig ki sem jött. Holott a rendelőben sok lázas gyerek is volt, köztük a Fanni, aki aludt az ölemben... Nagymama nagy sértődötten a telefonnal a fülén kiszaladt, és betelefonált a rendelőbe, hogy kell neki az a recept, és amikor kihozták neki olyan elégedetten vigyorgott. Egy apukával, aki amúgy szintén csak egy papírra várt mégsem tolakodott arra jutottunk, hogy a mami életében valószínűleg más öröm nem igen van, ahogy elnézzük ;-) A buszon is és a boltban is tolakodtak, nyomakodtak az emberek nem tudom mi volt, talán a front.



A végére valami jó: Nimród egyre többet ácsorog kapaszkodás nélkül, ha éppen van valami a kezében, és elfelejti azt, hogy nem kapaszkodik.