Szóval megint itt vagyok...
Fekete pontot beírtam ;-)
Nem is tudom most mivel kezdjem
7.-én a csajok elmentek táborozni siófok mellé a sulival. Nem minden ment zökkenőmentesen. Összességében szerintem tavaly könnyebben viselte a Fanni lelkileg, a konzekvenciákat levontuk, hogy ha jövőre mennek,akkor min változtatunk majd (pl érzelmileg lehúzós barátnőt nem kérjük a sátorba, sőt lehet szabadabb teret kapnak, azaz a Kitti nem megy egy sátorba a Fannival, meg hasonlók)
Amíg a csajok a balcsiban áztatták magukat egy hétig mi igyekeztünk a fiúkat "kárpótolni" jártunk az állatkertben, ahol hatalmas örömünkre a gorillák privát műsort is adtak nekünk, amit a srácok csodáltak. (naná, hogy ép lemerült a telefonom, így csak a párom cégesével tudtam fotózni, ami f@s, mert nem lehet közvetlen feltenni a képet max, ha mms-ben elküldöm az enyémre... Pedig hatalmas élmény volt. A gorillák a kifutójukban voltak, és felváltva odajöttek az ablakhoz bohóckodni. Oda nyomták a fejüket az üveghez "megsimogathatták őket a srácok", persze egy vékony üvegfalon keresztül. Mi érdeklődve néztük őket, ők meg minket. Az egyik nőstény olyan "furcsán" nézte Nimródot, amint fel le mászott az üvegnél. Szerintem érezte, hogy ő egy növendék példány, és olyan volt mintha "szeretettel" nézné, mint amikor mi emberek bele kukucskálunk egy idegen babakocsiba, amibe egy tündéri csecsemő mosolyog ránk. Közelről láthattuk ahogy az egyik gorilla ép orrot piszkál. Hogy ennek a hatására-e nem tudom de már aznap este Nimród is rájött, hogy a mutatóujja belefér az orrába. De legalább nem eszi meg a talált dolgokat, mint a fent említett gorilla.
Aztán elvittük a srácokat az aquaword-be is, ahol szintén jól érezték magukat, meg mi is. Bár egy két csúszda rendesen kékre-zöldre vert, s előtte még hosszú sorokat is kellett végig állni mindezért, de attól még jó volt.
Aztán, mikor a csajok haza jöttek voltunk párszor a Mamáéknál, meg az ottani fürdőben is. Meg a csajok voltak még Kevin keresztszüleinél is picit nyaralni, többek közt Pápán is strandoltak. Nekik nagyon jó nyaruk van:-)
Végül a nyár számomra "legizgalmasabb" dolga: felvettek a Semmelweis Egyetem Egészség tudományi Karára, szülésznő képzésre, nappali tagozaton, már megjött minden hivatalos levelem is, mindenféle portálkódokkal és egyebekkel, nagyjából elkészíttettem a beiratkozáshoz szükséges orvosi vizsgálatokat is. Nagyon örülök, de természetesen teli vagyok aggódással is, részben a család végett, részben meg, hogy sikerül-e visszarázódnom a tanulásba. Egyenlőre a szoptatás mellett még doppingolni sem tudok ilyen olyan memória javítókkal. Ezért már most tréningezem a fejemet, olvasgatok, tanulgatok mindenféle neten talált jegyzetekből, amikről azt vélem, hogy hasznos lehet.
Nimród pedig jövőhét hétfőn kezdi a bölcsit. Nagyon félek mi lesz vele... De valamikor el kell vágni a köldökzsinórt. Rettenetesen anya és cicifüggő, ez utóbbiból akadnak gondjaink, mert le kell állni a nappali cicizéssel és ezért gyakran közelharc megy a ciciért. Viszont itt szeretném megköszönni a Kavicsos bölcsi vezetésének a rugalmasságát, kedvességét. Mert ugyan nem lett volna "muszáj" mégis megengedték, hogy már nyáron elkezdjük a beszoktatást, mert nekem elsején már kezdődik a suli, ráadásul 3 olyan nappal, ami bár nem "kredit értékű, de ha nincs meg az aláírás, akkor nem is folytathatom a dolgot, mert ilyenkor magyarázzák el a következő négy évre szükséges dolgokat, mint pl a suli információs rendszerének használatát, a tárgyfelvétel-leadás mizériákat és minden ilyesmit. aztán hetedikétől belecsapunk a lecsóba.
Tegnap voltunk mérlegelni egyet még így bőlcsi előtt. 10,66 kiló és 78 centi, nyolcfogú tömör rosszaság.
Kevin is megy hétfőn az oviba, hogy nyugiban tudjunk beszokni a bölcsibe. Tőle már nem tartok annyira, már várja az ovit. Kezd kicsit unatkozni itthon (én meg idegileg leépülni tőle :-D).
Nagyvonalakban kb ennyi az elmúlt hónap, majd lesz egy kicsi időm/energiám, akkor csinálok egy diavetítést abból a pár képből, amit fotóztunk a nyáron.
Sajnos történt azért negatív dolog is a nyáron, kiderült, hogy az Anyukámnak a tüdején van egy rosszindulatú daganat, kedden fogják operálni. Ami bosszantó, hogy évekig ott volt a folt, nem nőtt semmit, aztán kifogott egy buzgó dokit, aki mintát vett belőle még tavasszal, ami negatív volt, ám a rá következő CT vizsgálat kimutatta, hogy nőni kezdett, a következő mintavételnél pedig már rosszindulatú sejteket mutattak ki. Lehet ez az én hülye gondolatom, de azt hiszem semmi baja sem lenne, ha nem piszkálják meg neki. Hallottunk már ilyet... A dokinő csak jót akart, és erre tessék! Most nagyon aggódom/aggódunk, persze azért anyunak nem mutatjuk ki, elég ideges enélkül is. Ma kellett befeküdnie (amit szintén nem értek, hogy miért), és keddig ott kuksolhat. Lelkileg ez is elég lestrapáló lehet majd, aztán meg jön a 7-8 órásra tervezett műtét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése