De nem tette, bárhogy próbáltam kicsalogatni. Pedig ezek a napok már nagyon nehezen viselhetőek voltak. a pocakomtól menni is alig bírtam
Valamint ugye ilyenkor már türelmetlenebb is az ember lánya, a karjában akarja tartani "tüzetesen átvizsgálni" azt a hatalmas csomagot, ami ahelyett, hogy békésen szuszogna már a mellkasomon ép lerúgja a vesédet, és nem hagy aludni, na persze nem mintha a születés után szándékában állna majd.
szóval egy éve ilyenkor épp a fiamat győzködtem, hogy bújjon már ki végre
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése