Nem mindig egyszerű...
Minél kisebb a gyermek, annál bonyolultabb, mert hiába vannak minimális igényei a gyermekünknek, nevezetesen eszik, ürít, sír és alszik, ha nagyon le egyszerűsítjük. Na mármost bárhova is készülünk szemelőt kell tartani, hogy mindezen igényeket ki tudjuk elégíteni. Jobbik esetben ezt úgy, hogy ne botránkoztassunk meg másokat, ám magunkat se hozzuk kellemetlen helyzetbe. Értem ezalatt azt, hogy például tudjunk félrevonulni pelenkát cserélni és/vagy szoptatni is, de ne kelljen esetleg egy büdös koszos WC be etetni a gyereket, csak mert néhány embert zavar az, ha lát egy gyermekfejet a mellem helyén, mert más nem igazán látható azért erre törekszem mindig. S be kell valljuk nagyon sok olyan ember van akit frusztrál a látvány. Volt már rá példa ugye, hogy egy jó nevű játszóház vezetője kelt ki magából, mert a baba-mama sarokban néhány édesanya nyilvánosan merészelt szoptatni egy fórumos találkozón. Na meg ugye a kakis pelus látványa sem sokan bírják, így nem árt a jó pelenkázó helységgel rendelkező hely sem, na meg a későbbiek folyamán, ha már szobatiszta a gyerek, akkor valami olyan hely, ahol elfogadható a mosdó tisztasága. Persze nem nyúlhat a gyerek ott sem semmihez-ez evidens. De ugye míg mi tudjuk tartani hazáig, ez a kisgyerekekről nem mondható el. Na és persze az utcán nem lehet pisiltetni őket, az csak a panelprolik hónaljkutyáinak a kiváltsága, mert míg azokra mindenki mosolyog, még akkor is ha ép a járda közepére tolják a csomagjukat, addig, az általad legtávolabbinak, félreesőnek vélt bokor tövében pisilő gyerekre úgy néznek, mint a véres rongyra.
Ám néha megesik, hogy az ember lánya kimerészkedik a négy fal közül, a társadalom nagytöbbségének hatalmas bánatára. Mert ilyenkor például én képes vagyok és tömegközlekedésre szállok. Hatalmas merénylet ez, az emberek arcáról ilyenkor rengeteg dolgot le lehet olvasni: a szánalomtól kezdve (szerencsétlennek gyereke van ú milyen csapás) a hogy merészelsz felszállni a buszra azzal a babakocsival így nincs hely a banyatankomnak kifejezésig bármi... Segítséget nem is várok, mert az a mottóm, hogy az én gyerekem az én dolgom, ha nem tudok valamit egyedül megoldani, akkor ne is induljak el.. Na jó nem vagyok ennyire negatív ám, vannak kifejezetten rendes segítőkész, mosolygós emberek is!
Aztán meg az sem mindegy, hogy ilyenkor hova megy az ember, mert vannak helyek, ahol igencsak ferde szemmél néznek rád, ha babakocsival állítassz be.
De hála egyik kedves fórumos társamnak találtam egy olyan helyet, ahova nyugodtan belehet üllni egy teára/kávéra, sütire csevegni a csajokkal, mindeközben a gyerekek is jól elvannak, van pelenkázó helység és a padlóra bármikor terítenek takarót, hogy letedd a kisgyereket, és még azért sem tiltottak ki, hogy mertünk nyilvánosan (mindemellett természetesen diszkréten) szoptatni. Legutóbb múlthéten pénteken jártunk itt, a Tranzitban. Ismét összegyültünk pár fórumos anyukával, egy kis dumálásra. Na nem mintha a neten nem ezt tennénk minden nap
Már csak azt sajnálom, hogy nem sok hasonló hely van, esetleg kissé közelebb
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése