Valahogy nem jönnek össze a dolgok...
Valamiért azt érzem, hogy semmi sem sikerül, semmi nem jó.
Ugye itt ez a krva baleset, a szar bokám, a nehéz gyógytesi egyre többször esek magam alá és folyik a könnyem. rühellem a teniszlabdákat, a gumiszalagot, a tehetetlenséget, hogy nem működik, hogy fáj...
Erre egy hete úgy döntött a fogam, hogy elég volt neki velem, így letörött, naná, hogy a bal egyes... Azonnal mars a szájsebészet. Ahol arra a napra csak egy röntgen jutott, majd csak elsején szedik ki ami bent maradt. Aki ismer tudja, hogy rettenetesen félek a fogorvostól és még finoman fogalmaztam (halálfélelem, ájulás-közeli állapot, hisztériás roham, hányinger, öklendezés.....) erre való tekintettel gondoltam kérem, hogy altassanak el. DE nem megy. Mint kiderült itt (és a legtöbb állami helyen) nincs kapacitás az altatásra csak a súlyos fogyatékosok esetében. Ami én nem vagyok a srác szerint (szájseb. rezidens). Hiába közöltem vele, hogy erről tudnék és akarok vitatkozni jelen esetben. Amúgy a srác nálam 5öst kapott segítő kapcsolatok pszichológiájából élesben is remekül használja a tanult fogalmakat (gondolom a FOKon is van valami hasonló tárgy mint nekünk az ETKn) aranyosan próbált meggyőzni, hogy nem fogok meghalni. Amit az eszemmel értek és tudok, sőt! De egyszerűen akkor sem tudok magamnak parancsolni.
A tervem a következő: megkeresem a kedvenc tanáromat (addiktológia tárgy, a pasi meg piciáter), hogy írjon, javasoljon nekem valami dilibogyót, amit ha beveszek a kezelés előtt akkor ad némi erőt ahhoz, hogy átvészeljem, amit át kell. Nem betépni akarok, hanem túlélni.
Ha sikerül a túlélés akkor viszont elhatároztam, hogy apránként helyre rakatom a fogaimat, kezdésnek előre csináltatok egy hidat, mert mégis csak gáz ahogy most van. És hiába vagyok aranyos cukipofa stb, ha a fogam nem oké. Engem is visszafog a dolog, gátlásosabb vagyok pl, valamint másnak sem bizalomgerjesztő
Most azt sulykolom magamba pár napja, hogy van egy kedves barátom, aki gyanítom a 2 kezét összetenné, ha csak ennyi baja lenne, akire ami vár az ennél sokkal keményebb lesz és mégis tartja magát.
Nem hisztizhetek ennyitől...
Valamint ugye szülésznő akarok lenni, jó szülésznő és ehhez kapcsolódik a jó megjelenés. Szarból ugyan nem lehet várat építeni, azt tudom, de hozzuk ki amit tudunk...
De mostanában nagyon szarul vagyok. Ennek is köszönhetően. Meg még nem is tudom, hogy minek. De tény, hogy napok óta nem tudok aludni, forgolódok nem érzem jól magamat. Napközben meg olyan vagyok mint a mosott fos. és a béka segge alatt érzem magamat...
Szia Timi!
VálaszTörlésTeljesen érhető az állapotod és valószínűleg a fogad is azért jelzett be, mert kivagy. Sok-sok megpróbáltatáson mégy keresztül. A láb az életben való előrelépést is jelképezi... vagyis te kicsit lelkileg érintett vagy abban, hogy most nehezebben veszed az "előrelépés" akadályait. Nem okoskodni akarok... A baleset, 4 gyerek, anyaság, feleség, álmait nem feladó tanuló, ( 4 gyerek mellett eleve nálam Nobel-díj!!!) Nagyon sok stressz forrás vesz körül, persze, hogy kivagy! Ez normális, de az a jó, hogy felismerted és látom segítséget is kérnél ( tanárodra gondolok) . Én azt keresném, hogy a fogorvostól miért rettegsz? Egy jó kineziológus, vagy hipnózisban oldó szakember vagy egyéb szakember a probléma gyökerét keresi meg és nem csak eseti "nyugtatót" ad. A rettegés, félelem gyökerére kell fókuszálni. Hát nem egy egyszeri dolog lesz, ha meg akarod találni, de hasznos.( Én a köhögéstől, fulladástól rettegek, rettegtem!!)ezen dolgozom régóta..
Ja és könnyen beszélek, mert van fogprétizem is fél éve...de a szemfogammal 2 hétig szedtem a ájdalomcsillapítót, mire a gyulladás lehúzódott, kiidegelte egy szuper doki))
Bejegyzésemmel bátorítani akarlak, hogy semmi gáz...az élet tartogat nekünk megoldandó dolgokat. hajrá!! Drukkolok neked, eddig olyan szépen megoldottad a sok feladatodat.
Igazából nem tudok rá válaszolni, hogy miért rettegek, kiskorom óta ilyen vagyok.
VálaszTörlésAz nem jó "megoldás", hogy a fájdalomtól félek, hisz a szülés is pl fáj (állítólag) én mégis már holnap szülnék...
szóval passz a dolog, egyenlőre tüneti kezeléssel igyekszem megoldani, ha összejön...
Én ugyanígy félek/féltem a fogorvostól. Szinte hisztérikus állapotba kerültem a rendelőben. Ezért is mentek tönkre a fogaim, mert hiába fájt, csak nem mentem. A félelem visszatartott. Aztán 2009 karácsonyán a duplájára dagadt a fejem, húzni kellett egy hátsó fogam. (Ott én is felvetettem a nyugtató, altatás, tripla érzéstelenítéssel dolgot.) Aztán begyulladt 2 hét múlva mégegy, de azt sikerült megmenteni. Aztán elkezdtem rendszeresen járni és rájöttem, hogy amit ott csinálnak az nem is olyan fájdalmas, "csak" kellemetlen. Inkább fúrjon és tömjön, mint mégegyszer azt a fájdalmat amit karácsonykor éreztem. :( Most ott tartok, hogy már "csak" szimpla gyomorgörcs a rendelőben, de a hisztim szerencsére elmúlt. :)
VálaszTörlésJa és azt is mondta, hogy nyugtatót nem kaphatok érzéstelenítéssel egybekötve, mert vagy az egyik hat vagy a másik.
Kitartás!Én a saját életem kapcsán is megfigyeltem,hogy mindig jönnek jobb,és rosszabb időszakok.amikor egy rosszabb időszakom van,és ezt úgy felismerem,kimondom magamnak is,utána már arra gondolok,hogy ez után csak jobb jöhet,és így is van!Hidd el,jönni fog!A tavasz is itt van!!
VálaszTörlés