Sajnos nem javult a füle, az antibigyó csak elnyomta a tüneteket, így nem fájt neki és nem volt lázas sem. Sőt, az elmúlt napokban hatalmas étvágya is volt, ezzel is nyugtattam magamat, hogy amikor nekem fáj a fülem nincs étvágyam, mert fáj, ha nyelek... De most jövünk a fülészetről. Sajnos felszúrták a fülét. Mind a kettőt. Szerencsére maga a művelet nem járt nagyobb fájdalommal, mert kapott előtte érzéstelenítős vattát. Igaz az nagyon nem tetszett neki, hogy lefogtuk. Valamint felmerült, hogy talán „füles” lesz a kistörpém. Mert Neki is nagyobb az orrmandulája. A doktornő célzott rá, hogy nem biztos, hogy meg kellene várni, hogy állandóan előjöjjön ez a macera. Tehát burkoltan célzott rá, hogy esetleg ki kellene szedni. Nagyon nem szeretném eddig. A Kitti is elnőtte, azóta kutya baja. Szóval most vívódom. Persze most kivárjuk, hogy meggyógyuljon majd az is sokat számít, hogy nyugalmi állapotban mekkora az a mandula. Mennyire lesz fogékony a fertőzésekre.
De most biztos van min rágódni.
Hogy ne csak a rosszról meséljek: végre megérkezett a várva várt minilapitopim. Így azért aktívabban tudok netezn, igaz főképpen sulis dolgokkal foglalatoskodom. Szerencsére nem lassabb mint a másik gépünk, de a picike kijelzőt még szoknom kell.
A kicsike:
Most pedig megyek és lefekszem, mert holnap suli, ráadásul lesz az a mókás kis filozófia is-már érzem is a gyomorideget. Megfogadtam, hogy nem szólalok meg, így nem kerülök kellemetlen szituba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése