Bár úgy terveztük, hogy holnap már Velencén leszünk, sajnos a címben megnevezett gyula közbeszólt.
Már napközben is nagyon gyanús volt nekem a Fannim, mert a szokásosnál is jobban el volt tunyulva, sőt még aludt is egyet, teljesen magától délután. Aztán Apa megfogta a homlokát, és azonnal lázat mértünk... Majdnem 39° volt. Elvileg nem biztos, hogy azonnal rohantam volna az orvoshoz Vele, vártam volna egy kicsit, hogy mit reagál pár nap lázcsillapítóra, meg vitaminra stb. De ugye ne feledjük el, hogy jönnek az ünnepek, ilyenkor azért jobb idejében elkapni a dolgokat, mint az ügyeletet keresgetni. Mivel ma péntek van ezért egész nap egy doki rendel, és szerencsénkre a mi dokink rendelt ma (mert amúgy "forgóban" dolgoznak péntekenként). Szóval futás a dokihoz, aki megvizsgálta és közölte a baj forrását. Valamint rákérdeztem arra, hogy mit javasol az utazásos terveinkre, azt mondta, hogy nem lenne baj, ha kihagynánk.
Szóval halasztjuk a dolgot. Nagyon sajnálom, mert készültünk... Reméltem, hogy jókat mókázhatunk, tojást festünk, a fűben keresős játékot is kigondoltam, a fiúk készültek locsolni, meg a csibéket is költöztetni kellene. De sajnos ez van. Maradunk, és így a csibék is még egy darabig. Viszont ha Fanni jobban lesz, lehet, hogy kedden lemegyünk, utólag megünnepeljük a nyulat. Akkor legalább már az unokahugi is otthon lesz, mert ők meg az anyai mamánál húsvétolnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése